Három hét nyaralás, 3 munkanappal megbolondítva. Balaton, Bükk, Alföld, Balaton ez volt a sorrend. Akívan igénybe vettük a kedves nagyszülőket. Tudtunk végre valahára kettesben is lenni Sz-szel, nagyon kellett.

A gyerekülés kiváló, 1000 kilométer alatt kábé ha 5 km-t sírt Bubu, remek arány. Általában elalszik a kocsiban, de a közlekedésidugós 4 órás Bp-Balaton távot is nyafi nélkül kibírta.

Balatoni délelőtti programbemutató. Bubu ébredt hét óra után, Sz megetette, addigra fölkeltem átvettem Bubut. Sz. visszaaludt. Játék a szobában teraszon, Vascuccot megitattam, nyolc után séta indult a boltig. Vásárláskor a kiflicsücsök a lényeg. Visszaindultunk a kéróba kis kerülővel, kiflicsücsök fogyott. Amikor a babakocsiban hátára dől Bubu akkor már tudom, hogy álmosodik. A kéró udvarán beültem a hintába lábammal mozgattam a babakocsit, szememmel olvastam a sportújságot, Bubu elaludt. Ledőltem a hintára és éberlvaással én is aludtam. 11 után fölébredtünk. Sz. is és elindultunk valamerre. Bubu imádja a fürdést, a kis csónakjában jaj úgy élvezte a strandot.

Mindig történik valami bubuval, leszakad a körme, öszevissza csípik a szúnyogok, arccal fejreesik és kiszakad az ajka stb., de az eseményeivel együtt csodálatos a kölök. Úgy fejlődik mint egy normális gyerek, semmi extra. Két lábon álldogál, néha elfelejti, hogy kapaszkodjon, gondolom a következő lépés a lépés lesz. Négykézláb nagyon begyorsult. Ha van előtte tér leszegi a fejét, hogy kisebb legyen a légellenállás, aztán az első akadályig nyomja, mint a denevérek. Okos.

Elkezdett mindenfelé mutogatni és höö báá meg lá szavakkal beszélgetünk, néha rázendít egy nótára is, nem igazán ismerhető fel, milyen a stílus, de ének az tuti. Kicsit zavar, hogy alig hallgatunk gyerekdalokat. Zene az elmúlt hétben csak az autóban hallatszódott, ott pedig rakendroll megy. Élvezi. Rázza kezét lábát. Voltunk már rockzenész haknin is, azt is bírta. Kapott nemrég egy baromfiudvarhangokat utánzó zenegépet, kis-zongorával megbolondítva, mostanában azon komponálunk. egy kacsa egy breki aztán lá ti dó ré, megrokkosítva. Megkaptam a The Cure festival dvd-t a Kiss című dal számeleji pengetése annyira tetszik bubunak, hogy rákezd sírni, mint az apja.

A vasdrog hatására szemre is szebb lett Bubu színe. Eszik már mejdnem mindent, kedvenc részem az, amikor kis tányérban Bubu elé teszem a darabolt -Sz. teszi oda én csak felügyelőként érkezek - kajákat, Ő pedig szépen finoman falatozik.

Valahogy így:

Este még mozizunk egy 155 perceset, nagymama készenlétben, aztán tényleg vége a nyaralásnak, jönnek a dolgos hétköznapok, a szokásos, unalmas, banális, elcsépelt, fáradt, frankó, gyönyörű, nincsisannáljobb családozás.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.