emm vmiért dühös volt, amikor elment. szerencsére nem emlékszem. épp beszámoltam neki, hogy már nincs szükségem olyan sok alvásra. aztán csak visszadőltem 10-ig. 9 óra végülis nem olyan sok.

reggel flex hang ébresztett. kihajoltam az ablakon és konstatáltam, hogy egyrészt nincs olyan hőség, másrészt a szomszéd házon dolgoznak. netán bontják? mert ez volt a terv. ripsz-ropsz felébredtem, lerohantam, hogy megtudakoljam mi is történik itt. lelki szemeim előtt már elképzeltem, ahogy üvöltök a közös képviselővel, mivel nem tud soha semmit... megvédem bubut..

a munkásokat interjúvoltam. az első nem tudott semmit, csak azt, hogy ő falaz. a második amikor megbizonyosodott róla, hogy csak egy kétségbeesett anyuka jelölt vagyok, mondta, vmi hajléktalanok költöztek be és ők ezért jöttek. de beszélt vezetékekről is. bontásról nem. megnyugodtam, hazamentem.

aztán meghallgattam a mai klasszikusokat, hogy képezzem bubu zenei készségeit. beethowent és Chopint szoktam, de még mozart és bach is jöhet. ilyenkor bubu nekiveselkedik a hasamnak, cikázik benne, itt dörömböl, aztán meg ott. nem tudom, hogy tetszik-e neki és táncol, vagy épp ellenkezőelg, menekül. mindenesetre én kitartok amellett, hogy ez csak jót tehet. ha másért nem, menekülő ösztöneit fejleszti.

aztán uzsgyi piac, ahova végre levittem emm szétszakadt cipellőjét, amit kivételesen nem én rontottam el. van rá esély, hogy megszerelik, csupán egy rövid szakaszon feketével pótolják a gumit. remélem emm észre se veszi.

és milyen jó, hogy végre lementem, a cipős mellett találtam egy kifőzdét, remek hazai ízekkel. pacalpöri, meg efféle. el is határoztam, hogy innen fogom dusítani emm menüit és akkor nyugodtan készíthetek némi egészséges vega dolgot is. ja igen, erről eszembe jutott, hogy reggel az volt a baj, hogy nem akarom tudni, hogy ő egész nap nem eszik semmit, mert olyan hülye vagyok, hogy nem tudom, üres a munkahelye. hát én ilyan hülye vagyok. mondjuk sztem elég nagy ahhoz, hogy megoldja a saját étkeztetését, de hát emm-et nem olyan fából faragták... szóval hála ennek a kis kifőzdének, lesz szaftos ezaz, csak győzzem haza hordani.

én is bekaptam egy kis mákosgubát, had bóduljon bubu.hamm..

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.