Ikeás három szintes gurulós polcunk a kedvenc polcunk. A kanapé és a rajzolóasztal közé állítottuk be, hogy ne gurulhasson semerre. Ma megtámadta bubu.

Odakúszott, delfinpózban, kigyót utánozva, közben meg meg állva négykézlábhintázott. Ez eddig a szokásos. De. Belekapaszkodott a polc alsó szintjébe, fölhúzta magát térdállásba, utána a második szintre húzta magát. Két lábra.

Jött volna a harmadik csúcsszint, de bubu elvesztette a polcot. Hátraesett volna ha nem vigyázok rá nagy gondossággal. Hehe. Visszatettem a világot jelentő parkettre, de újra fölállt, majd vissza és megint. Két lábon áll bubu. Később magára rántotta az ebédlőszéket, a szék pár kiló, Bubu pedig nyolc és fél. Nem alkalmas állássegítőnek.
Kipróbáltam a fotelnél. Ott is megcsinálta, sőt fürdetés közben a kádban is nyomta magát fölfelé. Veszélyérzet nulla. Hú.

Kemény lesz ez. Rárzett a lábon állás nagy-nagy csodájára.

Na és ma véget ért a nyugis kölökélet. Már nem lehet csak úgy otthagyni a földön. föl kell kötnünk a gatyánkat, be kell gombolkoznunk, mert innentől nincs megállás.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.