Fáradok. Azt hiszem, hogy ez normális, bár másnak jobbann is mehet akár. Izé, nem igazán érdekel más hogyan csinálja. Minden helyzet más. Biztos van akinek megy a tűzön-vízen, vagy a tengerkorbácsolás, vagy a lábat egyik után. Engem eléggé megvisel az ami történik. Használ. Elhasznál. Facsar piszkosul.

Egyrészt a lakáskérdésünk még mindig lóg a levegőben. Ha nem fizet a vevőnk február közepéig, akkor jelzálogkölcsönt kell felvennem, hogy a tízmillió fölötti magánkölcsönt megadjam. Vagy újra eladni a lakást két hét alatt. Sansztalan. Az oké, hogy sok foglalót megtartunk, de jelen helyzetben a kutya nem fog venni kérót ilyen hamar. Az euró 300 körül, a magánkölcsönben van eurós tétel is. Pazar.

Másrészt az új kéró sok melóval jár. Úgy néz ki a napom, hogy ahogy tudok, minél hamarabb lelépek a munkahelyről 4-5 körül, megyek a kéróba csinálom/csináltatom az áramot, mosgatót, könyvespolcot, sötétítőt, mosógépet, mosogatógépet, szedem fel a festésmaradékot, pakolom a dobozokat, könyveket kibe. Kb. hét óráig, utána megyek haza. Pár perc játékszerű bubuval, majd megfürdetem, és alszik. Sz. altatja mert hulla vagyok. Estére meghalok. Ruhástól ébredek a kiságyon, vagy bubu játékszőnyege mellett ér a hajnal. Ha elalszok egyrészt nem lehet felkelteni. Nincs másrészt. Jobb ha otthagynak ahol alszok. Esetleg takaró.

Harmadrészt a melóban nehezen indul az év. Sok minden van, de nem sok minen történik. Kilátásokról nehéz beszélni, talán szemüveget kéne cserélnem?

Negyedrészt a családomból is távozott valaki. Ez sem olyan könnyű. Legszívesebben szitává lőnék egy hegyoldalt.

Bubu gyönyörű és szépséges. Mosolyog ha hazaérkezek, szétpancsolja a kád vizet, összevissza rugdos, húzatja föl magát, majdnem ül, és már hat és fél kiló is elmúlt (6620). Eszik-alszik bububól, már eszik-játszik-alszik bubu lett. Négy hónapos szülinapját ültük volna tegnap, ha nem éppen veszekeszünk, mint tom és jerry. Vagy mint Lemonn és Matthau a szomszédnőjéből. Szeretetből. Néha egér vagyok a sarokban, néha oroszlán, aki mindenkit megrugdos a porcelánboltban. De leginkább kengyelfutó gyalogkakukknak képzelem magam, ott a farkas minden sarkon. Én meg futok. Csak futok. Pedig Sz. a futóbajnok.

Szar az idő is. Van ilyen kismama depi, lehet, hogy én kaptam el?

Ilyenkor segít a The Cure például a Cold, az nagyon be tud mágnesezni. Tekerni kéne egy cigit? Vagy Inni négy órán át egyfolytában, hogy kiszakadjak innen?

A lakásban mindennel kész vagyok, csak pakolni kell. Sz-nek frankó mosogatógépe van, megkaptam az előltöltős mosógépemet, összeraktuk barátommal a polcot ésatöbbi. Égnek a lámpák. Szép a lakás. otthonos és hasonló lakáskult.

Holnap Sz-t és bubut bevágom a kocsiba elviszem a vidéki birtokomra anyukámhoz. Majd csak jövő szerdán jönnek vissza. A tutiba. Addig a maradék cuccot is átviszem a kéróba, Elpakolok. Két napig leszünk egymástól távol. Jót fog nekünk most tenni két nap kis egyedüllét, meg amúgy is a pakolás közben nem lenne jó bubu szaros pelenkáját kerülgetni.

Tavasz lesz hamarosan. Ez a tuti.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.