Autó és sétálásmentes hétvégén vagyunk túl. Bubut nem mertük kivinni a porba, sőt a szellőztetést is csak minimálban próbáltuk. Biztos hiányzott neki a séta, de a lakásban jobbbnak tűnt a levegő.

3-as típusú liberó fölötti ruháját kétszer is elintézte bubu, visszatérünk a pampersre.
Esetleírás: Bűzkatyvaszt félig ülve alkot. Leülök föltámasztom a lábam a székre, a lábamon félig ülve, félig fekve elhelyezem bubut, játszunk, majd jön a pillanat, eldeformálódik az arca és örömmel alkot. Hatalmas durranásokkal készül a katyvasz. Örülés van ilyenkor, megkönnyebbül bubu, kicsit még várok, majd indulunk a pelenkázó felé. Fölemelem dícsérem, közben látom, hogy a két rétegű ruhán átüt az anyag. Szép, sárga és büdös. A combjánál oldalt jön ki a cucc. Ez a típusú liberó leszerepelt nálunk. Az első alkalommal az ingem, második alkalommal a csíkos kedvenc pólóm is katyvaszos lett.
Ilyenkor lekapom buburól a ruhát megyünk a fürdőszobába megnyitom a csapot és lemosom a sárga szart buburól, majd törölközés és öltöztetés következik. Bubu végig mosolyog, örül, ahogy az apja szorgoskodik. A karos csap csodákra képes, egy kézzel nem is lehetne beállítani csavaros csaptelepnél a hőfokot. Katyvaszos holmi megy az áztatóba, majd a mosógépbe. Ha éppen működne, de nem működik. Holnap jön a szerelő. Büdös lesz addig.

Szombaton elkezdett felülni bubu. Ugyanaz a játszósforma mint az előbb megfogom a két kezét és egyszercsak megérezte a hasizmát és indult felém, ülő állásba, majd vissza. Kitalált egy új dolgot amit nagyon élvez. Már pelenkázásnál is, ha fogom a két kezét húzza magát fölfelé. Ügyes. A szülők örülnek bubu is örül. Hepiség van.

Két napja az esti altatás megnehezült.
Fürdés szopi után ahogy szoktam járkáltam nyolcvan métert, elcsendesült, de amikor az ágyba letettem bubut, óriási ordításba kezdett. 5-10 perc várakozás után fájdalmas bömöbölésre váltott, újra járkáltam, de nem hagyta abba. Átadtam Sz-nek, lassan  megnyugodott és elaludt. Másfél órával a fürdetés után.

Eddig nem tudtuk milyen az a nagyon fájdalmas típusú sírás. Most megtudtuk. Nagyon szar érzés. A dobhártyám sose hallott még ilyet, nyomja is az agyamba ezerrel a feldolgozást. Próbálok bubunak segíteni, de nem megy, minden praktikát megpróbálok, hason háton, karban, előre nézve hátra fordítva, de semmi. Sz azt mondja, lehet, hogy rájött, hogy ez az esti altatás, és nem akarja, de nyomja a nyálat rendesen, lehet, hogy a foga jön.

Ma lakást vásárolunk, végre lesz bubunak gyerekszobája.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.