4500 gramm, hét hetes korára majdnem két kilót fölszedett bubu. Ez olyan híreskedős mondat, bibí már ennyit nőtt meg annyit, meg ilyen szép, meg olyan szép. Gyerekes. Mi más lenne mint gyerekes.

A hét jogi esete, hogy eladtam az autóm és megkötöttük az új lakásra a szerződést. Szerződni tömegközlekedéssel mentünk. Nincs autónk.

Bubu sírással indított, de a kocsiban mint általában, most is abbahagyta. Alacsonypadlóssal jót közelkedtünk, majd az ügyvéd úrnál fölébredt bubu, talán nyugtázni akarta a szerződsét, majd visszaaludt. Majdnem percre pontosan három óréig tartott a szerződő utazás, sírással indult, sírással végződött. Próbálom megértetni bubuval, hogy nem kell ordenáré módon üvöltözni ha éhes. Lehet halkabban is ordítani, rúgja meg háromszor a kiságy rácsát, esetleg biccentsen. Értünk mi a szóból.

Reggelre akkora búzkatyvaszt készített, hogy az egész ruhája mehetett a mosógépbe, hatvan fokon, hatos fokozat.

Sz. most kimenőn van bubu alszik, majd a köbvetkező szoptatási szünetben megyünk hármasban túrázni. Szigorúan három óráig fog tartani.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.