munkából hazaugrom és indulok is tovább..de még mielőtt, hirtelen ötlettel előkapok egy terheségi tesztet és a sugárba tartom..lecsapom a fürdőszoba polcra és rohanok. pakolom a holmim a következő kihívásra. majd vissza, fürdő szoba. és nem hiszem, amit látok: két csík. igen, teljesen egyértelműen..pedig menstruáltam. igen, de gyanús volt valami. egy kis pecsételő vérzés, ami nem múlt el..melleim feszülése..

öröm! nagy öröm és nagy idegesség! most akkor mi van? tegnapelőtt gyökérkezelték a fogam..injekció..szörnyű hangok a számban..azt hittem megpistulok. fogfájás. tátongó luk az arcüregem felé..kataflámon élek két napja..mi lesz? miért vérzek?

hívom m-t. persze nem veszi föl. szinte mindig fölveszi, vagy visszahív. most nem. már úton vagyok, rohanok a következő célpont felé..de egész testemben remegek..az órát megtartom, de lélekben már nem vagyok ott..

mi lesz veled te kis kicsi parányi csoda? tünemény vagy, vagy maradsz velem?

közben elérem m-t. mondom neki a helyzetet. ő semmi rebbenéssel a hangjában mondja jó. elég szűkszavú..te jó isten miért? hiszen annyira szerette volna..nem értem..visszahív mondja..ja értem. persze, szegényke épp a főnökével beszélgetett, hát nem tudott ugrani egyet örömében..

este együtt ugrabugráltunk. kéz a kézben. csak egymásra nézünk és mint a vadalmák mosolyogunk.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.