hosszú hétvégét töltöttünk vidéken, a nagyinál, emm anyukájánál. megkönnyebbülés volt ez, pl. végre el tudtam menni pisilni akkor amikor kellett, nomeg nagyi kezelésbe vette bubut (akit egyébként már nem hívunk sosem így...).

annyit tud beszélni hozzá. folyamatosan susmorog és magyaráz, mesél és kommentál minden lépést. igazi szuper nagyi. közben tálal és ad nekünk enni is. bubu lelkes, de főleg a mászás gyorsaságát illetően. mindent felfedez, mindent a szájába gyömöszöl és minden érdekli. nagyi próbál közbe lépni, fékezni a tempót, vagy legalább elterelni a kisfiú figyelmét, ölbe venni, babusgatni. bubu jól nevelt, egy darabig hagyja, majd ismét útnak ered.

hazaértünk. a duna nem mosta el a házunkat, megtaláltuk. csak a rakpartot zárták le. elhoztuk magunkkal a csöndet - mondja emm.  - el. - mondom én.

bubu mászik.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.