mármint nem teljesen, mert a szaros beszámoló is közben készült, csak épp a 16 hónapra nem jutott semmi, mert mire eszméltünk, hogy már, mindjárt majdnem lesz. mármint 17. a nagy beszámolót nem vállalom. egyébként sincs még itt az ideje.

csak összefüggéstelen megjegyzésekre vagyok képes, olyanokra, amin se röhögni, se sírni nem lehet, de nekem fontos, h vhol le legyen írva... önzök.

bubut imádjuk. rajtam kitört vmi ismét, megújult - ha még lehet ilyen - bubu imádat, legszívesebben össze lapogatnám a kis piszkost... mindene egy hammmm bekapom részlet, minden mozdulata.. hát eléggé elszálltam..

mindemellett elég nehezen viseltem ezt a telet, bele is betegedtem nem egyszer, anyáztam az anyaságot.. nem voltam hű semmiféle belső fogadalomhoz, h nyugodt leszek és nem dühödög. földühödtem..

mindezek ellenére, vagy épp ezért, bubu azt hiszem jól érzi magát velünk. de mással is. a gyerekekre ráront a játszón. ma egy kislánynak megfogta a kezézét a buszmegállóban. nem tudom, mit akarhatott. általában az én kezemet fogja, úgy húz ide-oda...

TROLLI. trolit nézünk az ablakból, az utcáról, a trolliból.

VILLAMOS. villamost nézünk a trolliból, az autóból...

NAGYon szereti az épp beinduló autókat nézni. meg kell állni és nézni. gyakorlatilag mindent, így nem jutunk messzire.

de ma az ablakból megnézett markológép még érdekesnek tűnt, viszont amikor közelebbről megnéztük, az utcáról, bubu hüppögni kezdett. hajjaj. vigyázni kell. utána az ablakból is nézte még a markolót, emm szerint azt akarta, h vigyem el onnan. ez lehet. szerencsére elment magától.

most nem jut más eszembe. de mindjárt bemegyek és megnézem hogy alszik, azt imádom nézni..

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.